Delfin belső monológja:
Szeretem a férfiakat. Szeretem, ahogy magamköré tudom őket csavarni. Szeretem, ahogy harcolnak értem. Igaz nem sokáig tart ez a küzdelem, elég könnyen adom magam. De a legjobban igazából azt szeretem, amikor együtt vagyok velük. Élvezem, ahogy bánnak velem.
Mások azt hiszik, hogy olyankor jelentéktelen vagyok. Pedig nem! Látom, ahogy rám néz, én vagyok neki az isten. Alig várja az újabb alkalmat, hogy pucérnak láthasson. Érzem a bőrén, hogy az érintésemtől kirázza a hideg, látom, hogy mindennél jobban engem akar. Szeretem, hogy ennyien vannak. Annyira különbözőek. Szükségem van rájuk. Ők megmutatják nekem mennyire fontos vagyok.
Rólam beszélnek. Tudom, hogy mit mondanak. Azt ecsetelik, mennyire jó vagyok az ágyban. Azt mondják, hogy soha nem láttak még ilyen szépet... Eközben könnyűvérűnek tartanak, és szerintük én senkit nem szeretek. Pedig az összeset imádom. Ez, hogy lehetséges? Mindenki ezt kérdezi tőlem. De nem értik. Az én tökéletességemhez, egy férfi sosem lesz elég. Ahhoz, hogy megkapjam amire vágyok, ahhoz többen kellenek. Mindegyikben megvan valami, valami fontos.
Győző, Roland, Kálmán, mindegyiknek tudom a nevét. Csak kár, hogy majdnem mindegyiknek párja van. Ők annyira nem szeretnek engem. Féltékenyek rám. Undorítónak tartanak. Nem értem miért. Egy házasság nem azt jelenti, hogy a másik fél a tulajdonod lesz. Mi a baj azzal ha néha-néha kölcsönveszem tőlük egy két éjszakára?
Kálmánnal is ez történt. Lefeküdtünk párszor. Annyira vad volt. Szerintem már régóta nem hozta senki ezt a színvonalat mint amit ő. Róla tudni kell, hogy nem szereti gumival, és én nem vettem be a gyógyszerem. Gondoltam örömet szerzek neki, hiszen a felesége nem akart gyereket. Már biztosan terhes vagyok. El kéne mondanom neki. Nincs mitől félnem, hiszen nekünk lesznek a legszebb gyerekeink. Bár nem vagyok benne biztos, hogy akarom-e ezt az egészet. Hiszen addig senkivel sem lehet kapcsolatom és még utána se egy jó darabig. A testem már nem lesz a régi. Nem lesz ilyen tökéletes. Kövér leszek és ráncos. Akkor már nem kívánnának így szerintem. Talán jobb lenne ha senki se tudná meg. Vagy Kálmánnak elmondjam azért? De lehet ő ragaszkodna hozzá. Össze akarna házasodni és senkim nem lehetne, csak ő. Én nem vagyok képes egy komoly kapcsolatra. Biztos azt mondja majd, hogy vállaljam a tetteim következményét. Ebben van valami. Hiszen nem véletlen csináltam, hanem szándékosan. Lehet érzek iránta valamit? Lehet mi tökéletesek lennénk? Lehet lenne egy tökéletes családom végre? Lenne egy csodálatos lányunk vagy fiúnk? Egy csodálatos esküvő, egy csodálatos nászúttal? Budán mindenki rólunk beszélne, és eszméletlenül féltékenyek lennének. Eldöntöttem, hogy mit fogok tenni.
Szeretem a férfiakat. Szeretem, ahogy magamköré tudom őket csavarni. Szeretem, ahogy harcolnak értem. Igaz nem sokáig tart ez a küzdelem, elég könnyen adom magam. De a legjobban igazából azt szeretem, amikor együtt vagyok velük. Élvezem, ahogy bánnak velem.
Mások azt hiszik, hogy olyankor jelentéktelen vagyok. Pedig nem! Látom, ahogy rám néz, én vagyok neki az isten. Alig várja az újabb alkalmat, hogy pucérnak láthasson. Érzem a bőrén, hogy az érintésemtől kirázza a hideg, látom, hogy mindennél jobban engem akar. Szeretem, hogy ennyien vannak. Annyira különbözőek. Szükségem van rájuk. Ők megmutatják nekem mennyire fontos vagyok.
Rólam beszélnek. Tudom, hogy mit mondanak. Azt ecsetelik, mennyire jó vagyok az ágyban. Azt mondják, hogy soha nem láttak még ilyen szépet... Eközben könnyűvérűnek tartanak, és szerintük én senkit nem szeretek. Pedig az összeset imádom. Ez, hogy lehetséges? Mindenki ezt kérdezi tőlem. De nem értik. Az én tökéletességemhez, egy férfi sosem lesz elég. Ahhoz, hogy megkapjam amire vágyok, ahhoz többen kellenek. Mindegyikben megvan valami, valami fontos.
Győző, Roland, Kálmán, mindegyiknek tudom a nevét. Csak kár, hogy majdnem mindegyiknek párja van. Ők annyira nem szeretnek engem. Féltékenyek rám. Undorítónak tartanak. Nem értem miért. Egy házasság nem azt jelenti, hogy a másik fél a tulajdonod lesz. Mi a baj azzal ha néha-néha kölcsönveszem tőlük egy két éjszakára?
Kálmánnal is ez történt. Lefeküdtünk párszor. Annyira vad volt. Szerintem már régóta nem hozta senki ezt a színvonalat mint amit ő. Róla tudni kell, hogy nem szereti gumival, és én nem vettem be a gyógyszerem. Gondoltam örömet szerzek neki, hiszen a felesége nem akart gyereket. Már biztosan terhes vagyok. El kéne mondanom neki. Nincs mitől félnem, hiszen nekünk lesznek a legszebb gyerekeink. Bár nem vagyok benne biztos, hogy akarom-e ezt az egészet. Hiszen addig senkivel sem lehet kapcsolatom és még utána se egy jó darabig. A testem már nem lesz a régi. Nem lesz ilyen tökéletes. Kövér leszek és ráncos. Akkor már nem kívánnának így szerintem. Talán jobb lenne ha senki se tudná meg. Vagy Kálmánnak elmondjam azért? De lehet ő ragaszkodna hozzá. Össze akarna házasodni és senkim nem lehetne, csak ő. Én nem vagyok képes egy komoly kapcsolatra. Biztos azt mondja majd, hogy vállaljam a tetteim következményét. Ebben van valami. Hiszen nem véletlen csináltam, hanem szándékosan. Lehet érzek iránta valamit? Lehet mi tökéletesek lennénk? Lehet lenne egy tökéletes családom végre? Lenne egy csodálatos lányunk vagy fiúnk? Egy csodálatos esküvő, egy csodálatos nászúttal? Budán mindenki rólunk beszélne, és eszméletlenül féltékenyek lennének. Eldöntöttem, hogy mit fogok tenni.
Ich bin eregt!! Ahhhh. spitzen Jaaa. Ich liebe dich! Ich möchte ficken sooo viel. Delfin
VálaszTörlésDelfin vergibt mir, aber ich glaube, du bist eine Prostituierte!!!!!
Törlés